Új könyveink

Olvasási idő: 6 – 9 perc

Juhász László – A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve I-II.

Juhász László a felszámolási (fizetésképtelenségi) jogban ma hazánk egyik legismertebb szakértője.

A kézikönyv 2006. évi első kiadásának megjelenése óta a csődjogi szabályozásban jelentős változások következtek be. A legjelentősebb változás a 2009. évi LI. tv. megjelenése volt, amely teljesen újraírta a csődeljárás, mint reorganizációs eljárás szabályrendszerét. Ezt a törvénymódosítást dolgozta fel a kézikönyv 2012. évi harmadik kiadása.

A kézikönyv harmadik kiadásának megjelenése óta a bírói gyakorlat is változott, s több olyan kérdésben született megoldás, amelyet a kézikönyv lezáratlan vitaként kezelt. A törvényi és a bírói gyakorlat oldaláról jelentkező módosulások tették indokolttá a kézikönyv negyedik kiadásának elkészítését. A kézikönyv terjedelme a legújabb bírósági döntések és az új jogszabályok miatt jelentősen nőtt, így a kézikönyv két kötetben került kiadásra. A használatot részletes tartalomjegyzék és tárgymutató könnyíti.

Juhász László bírói életművét átölelő munkája a bizonytalanságok eloszlatásában kifejezetten megoldáscentrikus, a témakörben dolgozó szakember számára hatályosságában is egyedülálló munka.

Richard Susskind – Az ügyvédség vége?

Tényleg vége az klasszikus értelemben vett ügyvédi munkának? Lehet akkora hatással az IT megjelenése, térhódítása és folyamatos fejlődése, hogy e szakma eltűnjék? Vagy elegendő, ha az ügyvédek is felveszik a ritmust, s nyitottabbá válnak a számítógépek által, az internet segítségével végezhető munkára? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat Richard Susskind elsőként 2008-ban megjelenő műve. Válasza a sorok között könnyen kiolvasható: nem lehet útjába állni a technikai fejlődének.

A kötet azt boncolgatja, hogy milyen módszerek, milyen egyéb munkavégzési lehetőségek kellenek ahhoz, hogy az ügyvédség lépést tarthasson e fejlődéssel. Susskind kiemeli a jövő jogászaiban a gondolkodás megváltoztatásának fontosságát, a nem jogvégzett emberek munkavégzésének lehetőségét, az ügyvédi munka szolgáltatásként való értelmezését.

Ajánljuk már ügyvédként dolgozó szakembereknek, ügyvédjelölteknek, egyéb jogászoknak, valamint minden, a jövőjéért felelősen gondolkodó értelmiséginek.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez

2012. július 1-jén lépett hatályba az új Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény), amely alapjaiban változtatja meg a munkajogot.

A szerzők a kommentár műfajához hűen paragrafushoz rendelten magyarázzák a munka törvénykönyve rendelkezéseit, valamint egybegyűjtötték az Mt.-hez kapcsolódó eddigi magyar bírói gyakorlatot (BH, EBH, MK) és Európai Uniós joggyakorlatot (ILO egyezmények, ajánlások, jegyzőkönyvek).

Az új munka törvénykönyv megalkotásában részt vevő és gyakorló jogászokból álló szerzőgárda célja az volt, hogy a mindennapi munkában jól hasznosítható könyvet készítsen a munkajoggal foglalkozó szakemberek számára.

A munka törvénykönyve. 1992-2012

A munkajog területe teljesen átalakult 2012. július 1-jével, az új munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) hatálybalépésével. Jelen kiadványunk – a már jól ismert tükrös formában – kívánja összehasonlítani a régi szabályozást az új jogszabályszöveggel.
A munkajogászokon és HR-eseken túl, mindenkinek segítséget nyújt ez a könyv az átmeneti bizonytalan időszakban, amíg kialakul az új joggyakorlat.

Ízelítő a tartalomból:

• az első rész rövid tanulmány a változás indokairól, körülményeiről, céljairól;
• a második rész tartalmazza az összehasonlítást az új jogszabályból kiindulva;
• a harmadik rész tartalmazza az elfogadott törvényhez igazított hivatalos indokolást;
• a negyedik rész jogszabálymutató, amely – az eredeti kiindulást megfordítva – a régi szabályozáshoz hasonlítja az újat, de csak a jogszabályhelyek egymáshoz rendelésével.

Kőszegfalvi Edit – Új munkajogi szabályok az egészségügyben

2012. július 1-jével a Munka törvénykönyve hatályba lépése mellett az egészségügyi dolgozókra vonatkozó speciális ágazati szabályok is jelentős mértékben módosultak. A munkaidőre, pihenőidőre és az illetménytáblára vonatkozóan az általános munkajogi szabályok csak az ágazati szabályokkal együtt alkalmazhatóak. A könyv alapvető célja, hogy az új Munka törvénykönyve hatályba lépésével egyidejűleg az olvasók megismerjék ezeket a speciális ágazati szabályokat.

Kiadványunkkal segítséget kívánunk nyújtani az egészségügyi járó-, és fekvőbeteg-ellátásban tevékenykedő egészségügyi szolgáltató, munkáltatóknak, hogy jogszerűen tudják a munkaidő, a pihenőidő és az illetménytábla szabályait alkalmazni, valamint a munkavállalóknak, hogy eligazodjanak az új szabályozásban.

A könyv fejezetei:
1. Az egészségügyi tevékenység végzése – a munkarend
2. Munkaidő – pihenőidő
3. Munkaidő-beosztás
4. Önként vállalt többletmunka
5. Ügyeleti ellátás
6. Ügyelet díjazása
7. Ügyeleti feladatellátás készenléti jellegű munkakörben
8. Készenléti szolgálat
9. Műszakpótlék – éjszakai pótlék
10. A szabadságkiadás szabályai
11. A Semmelweis-nap
12. Egészségügyi dolgozóra vonatkozó kártérítési szabályok
13. Egészségügyi előmeneteli szabályok
14. Visszamenőleges illetmény-, illetve bérnövelés
15. Visszamenőleges illetmény bérnövelése végrehajtásának egységes szabályai
16. Folyamatos egyösszegű bér-, illetménynövelés szabályai
17. Illetmény-, béremelés, mozgó bér kapcsolata
18. Önkéntes többletmunka-megállapodások

Könyveinket visszakereshetőek és böngészhetőek a katalógusunkban is!