Jogtudományi Közlöny 2013/4

Olvasási idő: 6 – 10 perc

TANULMÁNY
Horváth M. Tamás
CSENDES FORDULAT
A közszolgáltatásokkal kapcsolatos uniós politika változásának eredete és hatásai

A közszolgáltató vállalatok működésének szabályozása ma általános gazdaság- és társadalompolitikai vitatéma. Minden beavatkozás, amit a kormányok végeznek a fogyasztói díjakra, a tulajdoni szerkezetre, a külön közterhekre vonatkozóan – korlátozza a verseny szabadságát. Pedig korábban a liberalizációs programok oly árnyaltan igyekeztek lehatárolni és garantálni e speciális piacok érvényesítési körét és szerepét. Érdekes módon a mai korlátozásokat lehetővé tevő intézkedések jogcíme nem más, mint éppen az Európai Unió közszolgáltatásokkal kapcsolatos politikájának fordulata. A tanulmány ennek az ezredforduló utáni első évtizedben kibontakozó szemléletnek, irányzatnak az eredetét és jelenkori hatását elemzi. A következményekre viszonylag szélsőséges példaként szolgál a magyarországi törvényalkotás 2010-től az állami vagyon és az egyes közüzemi ágazatok szabályozásával.

***

Pákozdi Zita
PROBLÉMÁS KÉRDÉSEK A JOGERŐ INTÉZMÉNYÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

A polgári eljárás elsődleges célja a jogkereső egyén számára a jogvédelem biztosítása, amelyben jelentős szerepet tölt be a jogerő intézménye. A jogerő a jogbiztonság elvének egyik sarokkövének tekinthető, azonban mindig is konfliktusokat idézett elő nemcsak az anyagi, de az eljárási igazságossággal összefüggésben is. Annak ellenére, hogy a jogintézmény több évtizedes, lényegében változatlan szabályozással rendelkezik, a jogrendszer és a joggyakorlat fejlődése révén újabb problémák merülnek fel, amelyek szétfeszíteni látszanak a jogbiztonság – jogerő – igazságosság régóta fennálló kapcsolatát és összefüggéseit. Mindez pedig újabb és újabb vizsgálódásokat feltételez, és a megszokottól eltérő megközelítéseket eredményezhet az érintett jogterületen.

***

Auer Ádám
A FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS HATÁSA A JOGI SZEMÉLYEK ELMÉLETÉRE

A gazdasági élet új kihívásokat állít a jogdogmatika elé is. A corporate governance angolszász intézménye ma már globálisan elterjedt, és egy új társasági jogi szemléletet hozott létre. A felelős társaságirányítás ma már nemcsak a szabályozott piacon jegyzett gazdasági társaságokra irányadó, hanem más jogalanyokra is, amelyek jellemzően jogi személyek. Kérdéses, hogy a jogi személyek elméletével, kritériumaival kimutatható-e kapcsolat, kölcsönhatás. Az elemzés alapján megállapítható, hogy a corporate governance a jogi személyek kritériumait tartalmi és formai elemekre bontja, és további új követelményeket is felállít, ezáltal a corporate governance a jogi személyek elméletének részévé válhat, és a jogi személyek elméletét fejlesztheti tovább.

SZEMLE

Harsányi Gyöngyi
A LOGISZTIKA ÉS A KERESKEDELMI JOG INTÉZMÉNYEINEK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI A KÖZRAKTÁROZÁSI JOGVISZONY KÖRÉBEN

Korunkban a gazdaság működésének végkeringésében, ezen belül is különösen az áruforgalomban központi helyet foglal el a logisztika, amely egységes rendszerként szemléli és kezeli az áru mozgását, vagyis azt a különböző szakaszokból álló folyamatot, amelyet az áru a termelőtől a végső elhasználóig megtesz. A logisztika az árutermelés és forgalmazás olyan nagy ívét fogja át, amely során több ponton is a kereskedelmi jog intézményeinek érvényesülésével találkozhatunk.

JOGIRODALOM, JOGÉLET
Vörös Imre
EGY SZÉLES TÉMAKÖRT FELÖLELŐ ÜNNEPI KÖTETRŐL

Egy 1341 oldalas ünnepi kötet önmagában jelzi, hogy nem egy jogág, még kevésbé egy jogintézmény nemzetközi hírű művelőjét kívánták a szerzőt megörvendeztetni: Wernhard Möschel széleskörű munkásságának megfelelően a kötet a gazdasági jog, mindenekelőtt a versenyjog, a  versenypolitika és verseny-gazdaságtan, a nehezen lefordítható Ordnungspolitik, az európai jog, bankjog és a médiaszabályozás joga területein közöl tanulmányokat. A szerzők a német jogés közgazdaságtudomány olyan „nagyágyúi”, mint Ernst-Joachim Mestmäcker, Thomas Oppermann, Karsten Schmidt, Kurt Biedenkopf, Meinrad Dreher, Peter Behrens vagy a svájci Roger Zäch. A bevezetőt Philip Lowe, az EU Bizottsága versenyjogi főigazgatóságának 2002-2010. közötti főigazgatója írta.

***

Péteri Zoltán
TÖRTÉNETISÉG A JOGÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

Szép kiállítású, imponáló terjedelmű, csaknem hat és félszáz oldalas kötetet tart kezében az az olvasó, aki a szerkesztő által írott Előszóban szerényen csak egyetemi jegyzetként aposztrofált művel kíván közelebbről megismerkedni. Az alaposabb vizsgálat ugyanis igen gyorsan elvezethet olyan következtetéshez is, amely szerint itt valójában egy szinte enciklopédikus gazdagságú ismeretanyag közreadásáról van szó, amely a történeti megközelítés segítségével a jog elméleti és gyakorlati kérdéseinek több, egymástól jelentősen különböző területére kalauzolja el az olvasót, és nyújt azokról alapos és igényes tájékoztatást. Ha pedig – az illetékesektől nyert tájékoztatás alapján – a célkitűzés megfogalmazásától és az annak megvalósítására irányuló munka elkezdésétől a kötet megjelenéséig eltelt, szokatlanul rövidnek tűnő időt is figyelembe vesszük, csak elismerés illetheti e – csak látszólag szerény igényű – vállalkozás minden résztvevőjét.

***

T. Kovács Júlia
EGY ALKOTMÁNY MARGÓJÁNAK MARGÓJÁRA

Csink Lóránt és Fröhlich Johanna műve lényegében az első olyan nagyobb terjedelmű munka, amely az Alaptörvény elfogadása óta az annak okán felmerülő aktuális alkotmányelméleti kérdéseket átfogóan tárgyalja. Az Alaptörvénnyel összefüggésben eddig megjelenő könyvek ugyanis alapvetően kommentár-jellegűek, inkább az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány viszonyát átfogóan kívánták bemutatni, nem mélyedtek el azonban egy-egy alkotmányelméleti kérdésben.

***

Zsugyó Virág
AZ EGYENLŐSÉG ÍGÉRETE

Kovács Kriszta munkájában arra vállalkozik, hogy az alkotmányos demokráciák egyik pillérét, az egyenlőséget egy koherens értelmezési keretben tárgyalja. A jelentős terjedelmű diszkriminációs irodalom ellenére hiánypótló a kötet. Az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok joggyakorlatáról, az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárásáról illetve a strasbourgi gyakorlatról is vannak már bemutatások, elemzések. Mégis újat nyújt a könyv, hiszen a politikai filozófiai egyenlőségkoncepciók szempontjából vizsgálja a témát, aminek fényében a joggyakorlat elemzése egy magasabb szintre kerül. Megalapozott érveken nyugvó normatív elvárásokat tud megfogalmazni arról, hogyan kellene megvalósulnia a minden ember egyenlő tételnek.